hun
eng
Hírek További híreink
Kik és hogyan védték a szocializmus állami és pártvezetőit? Kik voltak Virág elvtárs "fiai" A tanúban? Hogy kezelte Kádár János a saját testőreit? Felrobbanó sörgyári palackokról, "O"-dossziékról, fedőcégekről és dekorációs vállalatokról Podoski Gáborral, Kádár János egykori testőrével és Krahulcsán Zsolttal, az ÁBTL tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.
Egy 1969-es budapesti egyetemi szervezkedési kísérletet, a külföldi tudósok állambiztonsági megfigyelését, és Király Béla egykori feleségének beszervezési kísérletét mutatja be a Betekintő legújabb, 2025/1. száma.
Együttműködési megállapodást kötött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) a Collegium Hungaricum Bécs, és az annak keretei között működő Bécsi Magyar Történeti Intézettel (CH/BMTI): a megállapodást Cseh Gergő Bendegúz, Levéltárunk főigazgatója és Dr. Méhes Márton, a Collegium Hungaricum Bécs igazgatója írták alá 2025. április 29-én, Bécsben.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és Recsk Nagyközség Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás alapján, 2025. május 1. és 2025. november 15. között ismét látogatható a Levéltár "Recsk – kényszermunkatáborok, 1950–1953" című kiállítása.
Milyen ellenállás bontakozott ki Magyarországon 1944-45-ben? Kiknek és hogyan sikerült összefogni ezt a szerteágazó folyamatot? Milyen formái lehettek a kollaborációnak és az ellenállásnak? Konspirációk, összeesküvések és a függetlenségi hagyomány továbbélése: többek közt ezekről is szó esett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága március 25-i könyvbemutatóján, ahol Ablonczy Balázs a kötet szerkesztőivel, Bartha Ákossal, Földváryné Kiss Rékával és Szekér Nórával beszélgetett.
A KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa szervezésében 2025. március 25-én a Stefánia Palotában mutatták be Dr. Mezei József: Kémelhárítás Magyarországon 1975-1985. című könyvét. A rendezvényen Levéltárunkat Papp István, az ÁBTL Tudományos Főosztályának főosztályvezetője képviselte.
Miért nem tudott meggyökeresedni a kommunista eszme Magyarországon? Milyen ellenségeskedés volt a kommunisták és a szociáldemokraták között? A krumplileves legyen krumplileves? Eurokommunizmus, moszkvai utasítások és a ’60-as évek végére kifulladó eszmeiség: A magyar kommunisták 1918-1989 című kötetről annak szerzőjével, Papp Istvánnal, Levéltárunk Tudományos Főosztályának vezetőjével, és Takács Róberttel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával beszélgetett Pócs Nándor.
A táncházak állambiztonsági megfigyelései és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat 1980-as évekbeli története mellett a lengyel dalfesztiválok világát és a peresztrojka szexi hangjait mutatja be a Betekintő legújabb, 2024/4., angol nyelvű száma.
Mi köze volt Bara Margitnak a politikához? Hogy tették tönkre az egyik leghíresebb magyar színésznő pályafutását? Rágalmazásokra és pletykákra épülő állambiztonsági játszmát mutat be Vitézy László 2018-ban készített, A színésznő című filmje, amelyről február 26-án Szekér Nóra és Tóth Eszter Zsófia történészek beszélgettek a Bevetítés filmklub legújabb rendezvényén.
Idén tavasszal is folytatódik ingyenes szabadegyetemünk: Ügynökök az otthonunkban című beszélgetésen vendégeinkkel arra a kérdésére kerestük a választ, hogy miként tudtak szembenézni a múlttal azok, akiknek szülei egykor a rendszer ügynökei voltak? Február 19-én Dr. Joób Máté evangélikus lelkész, lelkigondozó, "a kollaboráció transzgenerációs hatásainak" szakértője, Forgách András író és Kustár György református lelkész voltak a vendégeink.
A L'Harmattan Kiadó és a Görög Intézet közös szervezésében 2025. február 7-én mutatták be a Kossuth Klubban "Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a görög politikai emigráció" címmel megjelent kötetet. A könyvbemutatón főigazgatónk, Cseh Gergő Bendegúz a Görög Intézet és Levéltárunk közötti együttműködés további lehetőségeiről beszélt.
Milyen személyiségvonásokat és traumákat örököltünk felmenőinktől? Hogyan hat a mai emberekre a világháborúk és a kommunizmus öröksége? Mik az elsődleges traumaképző események a magyar történelemben? Ügynöksorsok, személyes tragédiák és tönkrement életek: az ÁBTL februárban induló, Történelmi terheink címet viselő beszélgetéssorozata kapcsán Joób Máté evangélikus lelkésszel, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének munkatársával és Szekér Nóra történésszel, Levéltárunk Kutatási Osztályának vezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.
Milyen történelmi regényeket ír egy környezetgazdálkodási-agrármérnök? Hogyan fogyaszt történelmet a Netflix-generáció? Az államvédelem és az erőszak kapcsolatáról, az ÁVH-t övező városi legendákról és a történelmi krimik írói előtt álló kihívásokról is szó esett a Vadászat című regény január 29-i könyvbemutató beszélgetésén, ahol Stumpf András, a Válasz Online újságírója kérdezte a szerzőt, Cserhalmi Dánielt, és levéltárunk Történeti Osztályának vezetőjét, Müller Rolfot.
Milyen viszony volt a ’70-80-as években Kádár és Ceausescu között? Milyen feladata volt a román hírszerzésnek a magyar emigrációval szemben? Tényleg a KGB robbantotta ki a romániai forradalmat? Titkosszolgálati akciókról, megfigyelésekről és egy unatkozó önimádó diktátorról Bandi Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával és Hodicska Tiborral, a bukaresti nagykövetség egykori diplomatájával beszélgetett Pócs Nándor.
Takács Tibor, levéltárunk tudományos kutatójának új könyve elsősorban nem Vikidál Gyula énekesről szól, sokkal inkább a "Dalos" fedőnevű titkos megbízott 1981 és 1986 közötti ténykedését, "hálózati életútját" vizsgálja, jelentésről jelentésre végigkísérve a munkadossziéja teljes, fennmaradt anyagát. A könyvbemutatón a szerzővel Rainer M. János beszélgetett.
Miért Carlos lett a '70-es, '80-as évek leghíresebb terroristája? Magyarországon tényleg képeztek ki palesztin fegyvereseket? Melyik étteremben szeretett libamájat enni Carlos? Terrorfinanszírozásról, titkosszolgálati akciókról és a magyar állambiztonság máig kevéssé ismert manipulációiról Liszkai László újságíróval és Orbán-Schwarzkopf Balázzsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.
Blog Összes blogbejegyzés
2025. május 29.
Házon belül avagy hogyan buktatott le egy titkos lakást egy rendőr 1968-ban
1968-ban, egy átlagos februári napon figyelemre méltó beszélgetésre került sor Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár Megyei Rendőrfőkapitányság bejáratánál: az egyik bűnügyi beosztott megállította Trencsényi Sándor állambiztonsági tisztet, és elmondta neki, hogy a társasházban, ahol lakik, az utóbbi időben azt észlelte, hogy sok ismeretlen személy jár be, ezért igazoltatni kívánta őket. Ám az is feltűnt neki, hogy Trencsényi, valamint kollégája, Farkas Imre is sokszor feltűnik ott, ezért – nehogy akadályozza a munkájukat – rákérdezett, hogy véletlenül nincs-e „kéglijük” az épületben, és nem oda járnak-e az idegenek.
2025. április 30.
Kétszer kettő néha öt? A szovjetizált varieté és az ÁVH 1949-ben
A sztálinista diktatúrának a társadalom minden területére kiterjedő kiépítése a könnyű műfajt sem kerülhette el: 1949-ben államosították a Fővárosi Operett Színházat, míg a Royal Varietét községesítették, azaz fővárosi tulajdonba vették, amely ettől kezdve Fővárosi Varieté néven működött tovább. Az új intézmény az államvédelem (ekkor BM ÁVH) figyelmét is felkeltette.
2025. április 11.
Ez nem volt kívánságműsor: Korda György és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok
A Nyíregyháza központjában álló modern(nek szánt) Hotel Szabolcs 1976 novemberében ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját, amelyet jubileumi műsorral ünnepeltek meg. A fellépők között volt Payer András, Sasvári Annamária, Józsa Éva, Bakacsi Béla és Keleti Pál, míg az est házigazdája Korda György volt.
