Könyvbemutató a Monarchia utolsó diplomatájának emlékiratairól

Június 18-án mutattuk be a Hevesy Pál visszaemlékezéseit tartalmazó kötetet Levéltárunkban. A könyv „Utazás a Föld körül 80 év alatt” címmel jelent meg a Kronosz Kiadó gondozásában, Joó András szerkesztésében, aki filológiai pontossággal állította össze a különböző változatokban fennmaradt kéziratokból a végleges szöveget. A kötet Hevesy rendkívül kalandos és egyedülálló életútját örökíti meg, a Monarchia külügyi szolgálatától egészen az emigrációban eltöltött évtizedekig.
A rendezvény résztvevői egy különleges életút, egyúttal egy elfeledett világ lenyomatával ismerkedhettek meg. Hevesy memoárja egy olyan ember szemszögéből mutatja be a 20. század sorsfordulóit, aki egyszerre volt kívülálló és bennfentes – egy finom modorú, visszafogott, mégis rendkívül sokat látott diplomata, aki kerülte a politikai ítéleteket, ugyanakkor éles megfigyelőként rögzítette a történelmet. Hevesy Pál története különösen figyelemre méltó: a Monarchia korai időszakában született zsidó polgári családból, karrierje kezdetén zongoraművésznek készült, de végül a diplomáciai szolgálatban teljesedett ki. Pályája során több fontos poszton is szolgált: Konstantinápolyban, Genfben, Párizsban, Madridban és Londonban is dolgozott. A memoár különös értékét adja, hogy mindeközben tanúja volt a Monarchia felbomlásának, a két világháború közötti diplomáciai stratégiák változásának, majd a második világháború utáni emigráció életvilágának.
Hevesy egyike volt azon magyar diplomatáknak, akik – részben családi hátterük, részben szakmai megbízhatóságuk révén – meg tudták őrizni a szolgálati ethoszt és a polgári értékrendet a legsúlyosabb történelmi viharok közepette is. A kötet számos humoros, önreflexív és kritikus mozzanatot is tartalmaz, miközben megmarad egy letűnt világ elegáns, tárgyilagos hangneménél.
A bemutatón Papp István, Levéltárunk főosztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, és emlékeztetett arra, hogy nemrég nevezték el a levéltár könyvtárát Hevesy Pálról – így a rendezvény egyszerre volt bemutató és tisztelgés is előtte. Joó András, a kötet szerkesztője ismertette a könyv megszületésének történetét, kiemelve, hogy a memoár több változatban, különböző nyelveken és részben kézzel írott, részben gépelt formában maradt fenn. Ezek gondos összevetésével sikerült kialakítani a most megjelent változatot. A kötetet történészként és olvasóként is méltatta Ablonczy Balázs, aki Hevesyt a „magyar diplomácia Hamvas Bélájaként” jellemezte: egy olyan figuraként, aki évtizedeken át reflektált a történtekre, de nem tört igazi közéleti szerepre. Zeidler Miklós kiemelte, hogy a memoár olvasmányos stílusa mellett komoly történeti forrásértéket képvisel: betekintést enged a külügyek mindennapjaiba, a diplomaták informális kapcsolataiba, valamint az emigrációs közeg intellektuális világába.
A beszélgetés során szó esett Hevesy páratlan nyelvtudásáról, kultúrájáról, és arról a diplomáciai etikáról, amely a modern külügyi pályafelfogás egyik példaképes előzményévé teszi őt. A közönség kérdéseire válaszolva a történészek elmondták: bár Hevesy memoárja nem radikális, nem vádló és nem leleplező, éppen visszafogottságával kínál pontos képet arról, hogyan lehetett egy etikus, méltóságteljes életet élni a 20. század zaklatott közép-európai történelmében. A bemutató során archív fotókkal és személyes részletekkel is megidézték Hevesyt – aki 105 éves koráig élt, és mindvégig megőrizte éles eszét, iróniáját, eleganciáját. Az est során a „csokoládékövetként” emlegetett főszereplő, aki a genfi élelmiszerügyi nemzetközi bizottságban is dolgozott, egyszerre vált valóban hús-vér emberré és a korszak egyik szimbólumává.
A kötet megjelenésével egy különleges memoár vált hozzáférhetővé a magyar olvasóközönség számára – egyszerre személyes önéletrajz és történeti dokumentum, amely méltó módon őrzi meg Hevesy Pál emlékét. A könyvbemutató pedig így nem csupán egy könyv, hanem egy értékrend, egy diplomáciai magatartásforma és egy történelmi ív melletti tanúságtétel volt.